Témaindító hozzászólás
|
2014.03.12. 21:29 - |
A roxforti könyvtár több ezer polcon könyvek tízezreit sorakoztatja fel rengeteg szekcióban. A könyvtár végében található a zárolt rész, melyet alsóbb éves diák csak tanári engedéllyel látogathat. A könyvtár este 8-kor zár. A csokoládé (és valószínűleg az összes többi étel) fogyasztása a könyvtárban szigorúan tilos. A könyvtárban van várólista is, melyben a tanulók előre kifejezhetik könyvigényüket. |
[48-29] [28-9] [8-1]
Csak nem jutott eszembe annak a hülye lénynek a neve. "Menjenek már a francba úgysem lesz ilyen állatom !" gondoltam bosszúsan majd a lány megszólalt. - Baj? Csak a szokásos. Túl sok a házi ,nincs időm kviddicsre és el is felejtettem miből kell írni Veszedelmes Lények órára. - panaszkodtam. - Isidra vagy igaz? - kérdeztem miközben felvontam a szemöldököm. Csak reménykedni tudtam ,hogy jól mondtam a nevét. Nem túl jó hozzá a memóriám. |
Az fiu arcjatekat kovetoen csak a szemeimet forgattam. Nem akartam vitat kezdemenyezni, volt neki is, es nekem is epp eleg problemank pillanatnyilag, ami a hazi feladatokat illeti. Egyebkent feljegyeztem magamban, hogy milyen kis "aranyos" ember. Mondjuk csak annyira, amennyire itt mindenki mas is. Figyelmemet ismet a novenyeknek szenteltem, majd ismet elvonta a figyelmemet ugyannak a szemelynek a duhos sohaja. Karorvendo vigyorral mertem vegig. Csak most tunt fel, hogy valahonnan nagyon ismeros. Evfolyam tars lehet. - Baj van? - kerdeztem, es meg mindig ugyanaz a vigyor terult el az arcomon. |
Magamra erőltettem a legbűbájosabb mosolyom és a lányra néztem. - Majd a kedvedért próbálkozok rendben? - ahogy ezt kimondtam a mosoly le is fagyott az arcomról. Végigmértem megint a lányt. Kezdett derengeni ,hogy az évfolyamtársam. Ezek szerint tök ugyanaz a bájitaltan és a Veszedelmes Lények házink. De jó! Haha ,nem. Bájitaltan letudva ,jöjjön a muglitörténet. Olyan idegesen és mérgesen néztem a muglikról szoló soraimat ,hogy félő volt széttépem. Igaz a pennát is olyan erővel nyomtam rá ,hogy kezdett meghajlani a hegye. Csak el ne törjön! Az kéne még ,egy törött penna. Mikor végeztem ezzel a förtelemmel megnyugodottan sóhajtottam fel. Veszedelmes Lények... miről is kell írni? Miről is? Az életben nem fog eszembe jutni! |
A bajitaltannal kezdtem. Az az, amit a legjobban szeretek, igy azt gyorsan meg is tudtam csinalni. Utana a gyom- es gyogynovenytant tartalmazo pergamen kerult a kezeim koze. Arra csak elmeletet kellett tanulni, nehany noveny kulso jellemzoit, es azt, hogy mire tudom oket hasznalni. Ez sem tunt neheznek, igy hozza is fogtam a magolashoz. Sikerult is szepen, fokozatosan, es pont, amikor vegeztem nagyjabol a felevel, hirtelen megremegett az asztal. A szoke fiu duhosen meredt egy konyv fole, en pedig ra. - Legkozelebb akar egy fiomabb mozdulattal is megismetelheted mindezt - inteztem szavaimat a szokeseghez. |
Hirtelen az ajtó becsapódott. Ebből annyit sikerült lekövetkeztetnem ,hogy valaki bejött. Persze hisz mi más történt volna? Hóborc dobálózna? Kötve hiszem. Egy pillanatra néztem fel a pergamenemből. Végigmértem a lányt aki leült és megállapítottam ,hogy neki sem lehet jobb kedve mint nekem. Tovább nem is foglalkoztam vele ,csak visszagörnyedtem a pergamen fölé. Amikor nem tudtam valamit ,akkor magam elé rántottam a könyvet egy cseppet sem kedves mozdulattal és megnéztem ,hogy mit hogy kell. Még jó ,hogy a bájitaltan a kedvencem ,mert máskülönben a pergamen és a könyv is szép ívben repült volna ki az ablakon. Milyen szép gondolat ez már... így elképzelve Batons tanárnő minimum egy fél órás cruciatus-al súlytana. Tehát nem jó ötlet... |
Dühösen vágtattam be a könyvtár falai közé, közben pedig káromkodtam egy sort magamban. Rengeteg házit adtak a tanárok a holnapi napra, és ráadásként drága tesvérkém is a kezembe nyomott néhány plusz oldalt, amit meg kéne csinálnom neki. Jó testvér lévén pedig nem mondhattam neki nemet. Évente egyszer megengedhetek magamnak némi kedvességet, legalábbis akkor, amikor valamelyik testvéremről van szó. Felkészültem rá, hogy valakivel meg kell majd küzdenem egy szabad székért, ezzel szemben majdhogynem egyetlen árva lélek sem leledzett odabent. Hát rendben... Gondoltam es elfoglaltam egy széket. Nem messze tőlem üldögélt egy szőke lány, a másik oldalon pedig egy még szőkébb fiú. Csupán néhány másodperc erejéig vonták el a figyelmemet, majd belevetettem magam a tanulásba. |
Egy unalmas nap után amikor senkit mégcsak meg sem kínozhattam ,még ide is beesni kész szenvedés! "Hogy találhatták ezt ki ?! Hány ezer méter pergamen házit akarnak még feladni? " Ilyen és ehez hasonló gondolatokkal tettem ki a pennám és a pergamenem az asztalra ,majd egy pálcaintéssel magamhoz rendeltem az egyik mérgekről szóló könyvet. A könyvtárban nem sokan voltak. Ezek szerint csak nekem fontos ,hogy jók legyenek a jegyeim? Egy halk morgással fejeztem ki nemtetszésemet amikor valaki leejtett egy könyvet és az elkezdett sikítani amíg be nem csukták. - Nagyszerű mondhatom. - morogtam amikor elkezdtem írni a receptet majd a leírást. Jelen pillanatban még a saját pennám sercegése is bosszantott. Mikor lesz így időm kviddicst gyakorolni?... |
A roxforti könyvtár több ezer polcon könyvek tízezreit sorakoztatja fel rengeteg szekcióban. A könyvtár végében található a zárolt rész, melyet alsóbb éves diák csak tanári engedéllyel látogathat. A könyvtár este 8-kor zár. A csokoládé (és valószínűleg az összes többi étel) fogyasztása a könyvtárban szigorúan tilos. A könyvtárban van várólista is, melyben a tanulók előre kifejezhetik könyvigényüket. |
[48-29] [28-9] [8-1]
|